Kultúra - Szabad iskolaválasztás és spontán szegregáció

2015.02.03.

Az emberi erőforrások minisztere szerint a spontán szegregáció nagyon káros folyamat, amit meg kell állítani, ellenstratégiát kell kialakítani, ezen már dolgoznak a tárcánál. Balog Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában kedd este felvételről sugárzott beszélgetésben ugyanakkor arról is szólt, hogy a szabad iskolaválasztás korlátozott joga fontos vívmánya a rendszerváltásnak.





A tárcavezető szerint a szegregáció a mai magyar oktatási rendszer része. Olyan alapon viszont nem hajlandó vitapartnereivel szembeszállni, "mintha egy gonosz állami akaratról lenne szó", és nem csináltak volna mást az elmúlt huszonöt évben, mint direkt módon szelektálták a szegény és gazdag gyermekek között.
A miniszter a lehetséges megoldásokat vázolva elképzelhetőnek tartotta, hogy szükség lesz olyan iskolaközpontokra, ahová iskolabuszokkal szállítják a diákokat.
Ugyanakkor az integráció az aprófalvas településeken nehezebben megoldható - ismerte el.
Balog Zoltán szerint az állam, attól függően, hogy egy terület vagy régió hátrányos helyzetű vagy sem, más, differenciált állami szolgáltatásokat nyújt majd az egészségügyi, a szociális területen, illetve az oktatásban.
A vonatkozó terv már készül a minisztériumban, és uniós forrásokat is felhasználnak majd - jelezte a tárca vezetője.
A miniszter szerint az eredményeket többek között azon lehet majd lemérni, ha látványosan csökken azok száma, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolapadot.
Ez egyértelműen az iskolarendszer antiszegregációs jellegét fogja jelezni. Ugyanakkor ez a folyamat munka nélkül nem fog menni, a munkahelyteremtés, az értelmes munka felkínálása, a szülők mobilizálása legalább ennyire fontos - közölte.
Balog Zoltán közlése szerint - bár döntés nincs, és szó nincs arról, hogy bármit be akarna tiltani - a nyolcosztályos középiskolákat "valahogy nem fogadta be" az iskolarendszer, a szülők nagy része a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák felé mozog, és "ezt a helyzetet kell jól kezelni". Megjegyezte: a hatosztályos iskoláknak is megvan a támogatottsága, különösen az egyházi intézményeknél.
A miniszter fontosnak tartja, hogy az általános iskola adja meg azt az alapképzettséget, amelyre később a középiskolában vagy a szakiskolában építeni lehet.
Ennek megerősítésére nagy figyelmet fognak fordítani, különös tekintettel az első négy osztályra - ígérte.
Balog Zoltán az egészségügyi alapellátásról szólva rámutatott: a magyarok túlságosan kórházorientáltak, mintha gyógyulni csak ott lehetne.
"Ez a legdrágább, és a beteget is a leginkább megviseli" - fogalmazott. A háziorvosok "a kapu őrei", náluk van a prevenció, megelőzés lehetősége, ezért január 1-jétől nettó plusz 130 ezer forintot kap mindegyikük - tette hozzá.
Közölte: a pluszjuttatás jelentős lépés, de önmagában kevés, ezért van szükség a praxisvásárlási segítség elnevezésű programra is.
A kórházi integráció erősödésétől azt várják, hogy a legjobb ellátást kaphassa mindenki, elérhető távolságban.
Az, hogy egy kórházban mindig minden legyen, az a színvonal csökkenését jelenti előbb-utóbb - közölte. A miniszter úgy látja: szükséges csökkenteni a költségeket, de ez önmagában nem cél, csak akkor van értelme, ha az ellátás nem romlik, sőt adott esetben javulni is képes.
Balog Zoltán jelezte, bízik Zombor Gábor egészségügyi államtitkárban, akinek az a feladata, hogy a költségoptimalizálást megtegye, és a kórházaknak ne kelljen újra és újra komoly adósságállományt ledolgozniuk.





Galaxy NETWORK
hirdetés