Külpolitika - Orbán Putyint választja

2015.02.20.

Külföldi sajtó Magyarországról.





Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatásával kapcsolatban közölt írást csütörtökön a német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a Die Welt és a liberális Süddeutsche Zeitung, a Handelsblatt című üzleti lap pedig az európai zsidóság helyzetével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

A FAZ Orbán hallgatása Putyin mellett címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy egy régi jogi alapelv szerint beleegyezést fejez ki, aki hallgat, holott beszélhetne és kellene is beszélnie, és ebben az értelemben Orbán Viktor "meglehetősen messzire távolodott el az európai konszenzustól", amikor a Vlagyimir Putyinnal tartott sajtótájékoztatón nem beszélt a tűzszünet megsértéséről és hallgatott, amikor az orosz elnök "gyakorlatilag megadásra szólította fel" a Debalcevében harcoló ukrán erőket és "a milíciák tényleges főparancsnokaként" lépett fel.
A szerző szerint Orbán megpróbált "ellensúlyt teremteni" azzal, hogy ellátogatott Kijevbe, és ilyen próbálkozásként lehet értékelni varsói látogatását is, de "mindezt túlharsogta" Putyin budapesti +munkalátogatása+.
A Die Welt az online kiadásában Most már csak az elrettentés vagy az alattomoskodás marad címmel a Debalceve bevételével kialakult helyzetről közölt kommentárt. A szerző, Richard Herzinger a Putyin-látogatással kapcsolatban megjegyezte, hogy az orosz elnök "nem véletlenül magyarországi hivatalos látogatásán gúnyolódott az ukránokon, akiknek Debalcevében a tűzszünet arcátlan megsértésével folytatott oroszbarát offenzíva miatt meg kellett adniuk magukat". Putyin így jelezte, hogy "nemcsak Ukrajnát szorítja vasmarokkal, hanem a rokonérzelműek, mint a magyar kormányfő révén már régóta betette a lábát az EU-ba" - írta a kommentátor.
A Süddeutsche Zeitung Tegnap a traktoron, ma a rakétavetőn címmel közölt írást, amelyben a szerző, Julian Hans kiemelte, hogy Putyin az EU-ban tavaly nyár óta tett első látogatásán világossá tette, hogy "befolyási övezete messze túlterjed Oroszországon". A Fiumei úti sírkert szovjet katonai emlékhelyének megkoszorúzásával kapcsolatban hozzátette, hogy a kijevi Majdanon történt összecsapások és Viktor Janukovics ukrán elnök bukásának évfordulója előtt röviddel tett gesztusnak "különös mellékíze" van, azt jelzi, "Moszkva továbbra is igényt tart arra, hogy beleszóljon, mi történik az egykori Szovjetunió uralma alá tartozó területen", és "kemény választ" ad a "puccskísérletekre".
A Handelsblatt az online kiadásában az európai zsidóságról szóló összeállítása részeként Magyarország: növekedik az antiszemitizmus címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását, aki úgy látja, hogy Magyarország "nehezen birkózik meg az antiszemitizmussal", aminek egyik oka az "antiszemita Jobbik", de Orbán Viktor kormánya is "ráncokat okoz a zsidó polgárok arcán", mert a kormányfő a vele szemben megfogalmazódó bírálat szerint a nacionalizmusra, és nem a multikulturalizmusra helyezi a hangsúlyt. A szerző kiemelte, hogy Orbán az auschwitzi haláltábor felszabadításának 70. évfordulóján elmondott beszédében első alkalommal ismerte el, hogy Magyarország tettestárs volt az európai zsidók elleni tömeggyilkosságban, ugyanakkor a magyarok azon vitatkoznak, hogy beszéde "végre világos állásfoglalás", vagy pedig "rafinált kettős játék" volt-e.
Magyarország ellenzi az Európai Unió azon tervét, hogy felügyeletet gyakoroljon a tagállamok kormányközi energiamegállapodásai fölött - írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap internetes kiadása, arról beszámolva, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán újságírók kisebb csoportjával folytatott háttérbeszélgetést.
"Nagy problémánk lesz (Brüsszellel), eszkalálódó konfliktusra számítok" - idézte a lap a kormányfőt.
A WSJ emlékeztetett arra, hogy Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke kedden szorgalmazta a brüsszeli intézmény bevonását a tagállami kormányok által folytatott energiatárgyalásokba, azzal a céllal, hogy elkerülhessék azokat a korábbi hibákat, amikor a létrejött ügyletek nem voltak összhangban az uniós versenyjog szellemével.
Az EU-bizottság jelenlegi hozzáállása "azt tükrözi, hogy (az EU) olyan energiaunió felé halad, amely akadályozza a nemzeti szuverenitást" - idézte az amerikai lap a magyar kormányfőt. Az ismertetés szerint Orbán Viktor az energiaunióval szemben érvként hozta fel, hogy a magyar kormány az energiaszektort nonprofit alapon akarja megszervezni.
Magyarország külpolitikája: Orbán Putyint választja címmel közölt cikket a Der Standard című liberális osztrák napilap csütörtökön. A lap budapesti tudósítója Gregor Mayer úgy véli, Putyin látogatásának nem volt semmilyen pontos oka, eltekintve attól, hogy a Kreml elnöke magát hívatta meg, hiszen az orosz elnök így megmutathatta a világnak, hogy itt áll barátjával, Orbán Viktorral az egyik EU- és NATO-tagállam fővárosában.
Orbán, aki a 25 évvel ezelőtti demokratikus fordulat fő alakja volt, mára már jobboldali populistaként a fordulat fordulatát hajtja végre, vagyis leépíti a demokráciát és helyette illiberális és oligarchális rendszert hoz létre, akárcsak Oroszország. Ezért választja Orbán Putyint - írja a szerző.
A Der Standard Gregor Mayer egy másik írását is közölte Orbán Putyint diplomáciai sikerekhez segíti címmel. A cikkíró szerint a gázimportról szóló megállapodás miatt nem lett volna szükséges az állami látogatás, amely viszont Putyinnak nem remélt diplomáciai sikert hozott.

Jaroslaw Gizinski, a Rzeczpospolita című jobbközép lengyel napilap szerkesztőjének pénteki cikke szerint szerencsétlennek bizonyult Orbán Viktor csütörtöki varsói látogatásának időzítése: a Lengyel Gazdasági Kamara által régen kezdeményezett vizitre éppen két nappal Putyin budapesti látogatása után került sor. Ráadásul „a sors iróniájaként” a kelet-ukrajnai Debalcevét éppen akkor vették be az Oroszország támogatta szakadárok.

Putyin budapesti látogatása után nyilvánvalóvá lett - írja -, hogy a két kormány álláspontja eltér az Oroszországgal fenntartott viszony kérdésében. Ugyanakkor Orbán valóban eleget tett a lengyel fél elvárásának, amikor - a lap értesülése szerint - megígérte a lengyel kormányfőnek, hogy a jövőben sem fogja akadályozni az Európai Tanácsban az Oroszország elleni szankciókat.
A gazdasági kamarában Orbán elmondta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Ukrajna európai ambícióit, de a térség egyetlen olyan állama, amely teljesen az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítástól függ, és igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy Európának szüksége van az orosz gázra, mert a magas energiaárak rontják az európai gazdaság versenyképességét. Gizinski szerint azonban gyakorlatilag nagyon nehéz meggyőzni Varsót ennek az érvnek az ésszerűségéről.
A Rzeczpospolita egy másik szerkesztője, Jerzy Haszczynski úgy vélekedett, hogy a legnagyobb lengyel pártok „egyáltalán nem diplomatikusan” bántak a Varsóba látogató magyar kormányfővel, „sőt talán abban versenyeztek, hogy kimutassák, ki csalódott jobban Orbán Viktorban”.
A szerző szerint „az Orbán-ellenes gesztusok forgatagában” nem szabad megfeledkezni arról, hogy a magyar kormányfő ma a liberális-demokratikus Nyugat bukását jósolja, azét a Nyugatét, amely évtizedeken keresztül a magyarok és lengyelek közös célja volt. Ezáltal gyengíti az európai kötelékeket és erősíti a Nyugaton kívüli hatalmakhoz, ezen belül Oroszországhoz (ami a lengyelek számára különösen fájó) és Kínához fűződő kapcsolatokat. A „magyar-lengyel két jó barát” közmondás hovatovább történelemmé válik. „Más szláv jó barátok veszik át a mi szerepünket” – írja.
A Nyugat esetleges bukása azonban a távoli jövő, viszont Oroszország Ukrajna elleni agressziója „itt van a nyakunkon”. A szankciók fenntartása a Nyugat-ellenes agresszorral szemben a Nyugat egységét követeli meg. Ehhez Orbánra is szükség van. A magyar kormányfő ígérete, hogy nem fogja megvétózni a szankciók meghosszabbítását, szép búcsúajándék a megcsaltak és elárultak számára – fejeződik be a cikk.
A Gazeta Wyborcza baloldali liberális napilapban Pawel Wronski úgy látja, Ewa Kopacz miniszterelnök a közös sajtóértekezleten azért hangsúlyozta a visegrádi csoport egységét, mert ez jelenleg veszélyben van. Magyarország az utóbbi időben Bécs felé tekint, Csehországgal és Szlovákiával együtt az EU-n belül egy új oroszpárti csoportot hoznak létre. A cikk szerzője szerint a magyar kormányfő „az Európai Unió főáramán kívüli” politikát folytat, az „unióellenes retorika” arra hivatott, hogy a magyar társadalmat „egy vezér köré tömörítse”, a magyar gazdasági sikert pedig „az orosz pénz, nyersanyagok és nukleáris technológia biztosítaná”.
Stefan Sekowski, a konzervatív Gosc Niedzielny című katolikus hetilap szerkesztője csodálkozik a lengyel jobboldal képviselőinek „180 fokos fordulatán" Orbán politikájának megítélésében Putyin budapesti útja után. Úgy látja, hogy a magyar kormányfő iránti csodálat, valamint annak apadása mögött is az uniónak az "új" tagországokkal szembeni protekcionizmusa áll. A lengyel jobboldal rokonszenvét éppen az uniós főáramlattal szembemenő, önálló magyar politikai és gazdasági megoldások váltották ki. Magyarország külpolitikai irányváltását ugyancsak az EU kényszerítette ki a kormány állandó bírálatával, mert az Orbán-kormány második mandátumának kezdetén az egyik legfegyelmezettebb, leginkább európai irányultságú tagország volt az unióban. Magyarország nem nyújtott volna kezet Oroszországnak, és nem kötött volna vele rövid távon Magyarországnak hasznos üzletet éppen az ukrajnai konfliktus idején, „ha az európai elitek Orbánt korábban nem egy rosszalkodó gyerekként kezelték volna, akit meg kell fenyíteni”. http://gosc.pl/doc/2362782.Koniec-Orbanomanii
Orbán Viktor az ország gazdasági fejlődésének felgyorsítása érdekében megpróbál Németország és Oroszország között egyensúlyozni, hogy az oroszoktól olcsó energiát, a németektől pedig fejlett technológiákat kapjon - írja Lékó István, a Lidové Noviny főszerkesztője az Orbán Németország és Oroszország között című jegyzetében.
Orbán jó viszonyát Putyinnal, akivel más uniós politikusok nem hajlandók ilyen szívélyesen társalogni, nehezen viselik a magyar atlantisták is, akik a Fidesz vezetésében is szép számmal vannak képviselve, s elsősorban jobb magyar-amerikai viszonyt szeretnének. Orbán politikája ellen januárban régi társa Simicska Lajos - "az esetleges jövőbeni magyar (Andrej) Babis" - is fellépett. A kormányfőnek a bírálatokat a magyar gazdaság jó eredményeivel sikerül tompítania.
"A következő évek fogják megmutatni, hogy Orbán kockázatos stratégiája meghozza-e a gyümölcsét. Ha nem, csillaga (Orbáné) kialszik" - olvasható a jegyzetben.
A lengyel kormányfő szokatlanul kemény volt Orbánnal szemben és szemére vetette, hogy megbontja Európa egységét - olvasható a Hospodárské Noviny gazdasági és politikai napilap beszámolójában.
Martin Ehl külpolitikai rovatvezető szerint a varsói találkozó "valószínűleg nagyon rideg légkörben zajlott le", mivel a sajtóértekezleten Ewa Kopacz és Orbán többet beszéltek a múltról, mint a jelenről.





Galaxy NETWORK
hirdetés