Külpolitika - Magyarország, a régi-új kelet-nyugati frontvonal

2015.02.17.

Külföldi sajtó Magyarországról.





Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatásával kapcsolatban a német lapok közül a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a szintén konzervatív Die Welt, továbbá a liberális Süddeutsche Zeitung és az ARD országos közszolgálati televízió hírportálja közölt írást kedden.
    A FAZ Új hangok címmel Stephan Löwenstein írását jelentette meg, amelynek bevezetője szerint "a magyar kormányfő fogadja Putyint, de körbehízelgi a Nyugatot". Az utóbbi hetekben több helyen "morogtak", amiért Orbán Viktor fogadja az orosz elnököt, és felmerült az aggodalom, hogy Putyin megbonthatja az EU és a NATO egységét. Orbán pedig "erős szavakkal" juttatta kifejezésre, hogy kizárólag a magyar érdekeket tartja szem előtt. Ugyanakkor olyan "politikai jelzéseket" is küldött, amelyek arra utalnak, hogy hajlandó eltávolodni eddig alkalmazott "konfrontatív stílusától", és kiáll szövetségesei mellett - írta Löwenstein.
    A szerző hozzátette: egyelőre "kérdéses, hogy Orbán valóban szakít-e eddigi kormányzási stílusával". A reklámadó ügyével kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány az uniós társországokból érkező befektetőkkel fennálló viszonyban is eltávolodott a "konfrontációs politikától", és az Egyesült Államokkal való viszonyban is "enyhülést jelez".
    A Die Welt a honlapján Magyarország, a régi-új kelet-nyugati frontvonal címmel közölte Boris Kálnoky írását. A szerző szerint Putyin Oroszország és a "keleti tömb egykori országának összetartozását" akarja kifejezni a látogatással, ami "jelzés az EU-nak", Magyarország számára pedig ennél "több forog kockán". Hozzátette, hogy a Nyugat és a Kelet "új küzdelmében" az egyik "frontvonal Európa közepén, Magyarországon húzódik, éppen ott, ahol az 1946-tól a rendszerváltásig" húzódó törésvonal volt, és mindkét fél igyekszik "jelképes jelenléttel a sajátjaként megjelölni a földrész szívében fekvő helyet".
    Oroszország eszköze a küzdelemben "az energiapolitika: olcsó gáz és atomenergia Magyarországnak", és ezek az energiaipari kérdések Kálnoky szerint "sokkal inkább politikai jellegűek, mint ahogy azt Nyugat-Európában el tudják képzelni".
    A Süddeutsche Zeitung Cathrin Kahlweit írását közölte Magyarország a sűrűjében címmel. A szerző Angela Merkel február eleji látogatására utalva kiemelte, hogy Orbán a két "nagyhatalmú, egymással nem baráti viszonyban lévő vendég" között az "egyenlő távolság" betartására törekszik és nem a "távolságtartásra Moszkvától". Hozzátette: Magyarországot az ingadozók között tartják számon az Oroszországgal szembeni egységes uniós fellépés ügyében, és nemcsak azért, mert a kormányfő "sikeres modellként tekint az 'illiberális demokrácia' orosz válfajára", hanem azért is, mert "Magyarország gazdaságilag körüludvarolja Moszkvát".
    Az ARD közszolgálati televízió tagesschau.de című hírportálja Egyesülve a demokrácia leépítésében címmel közölte Karla Engelhard összeállítását. A szerző megjegyzi, hogy Merkel után két héttel Putyin látogat Budapestre, és Orbánnak ezúttal "aligha kell" bírálatokat hallgatnia a demokrácia leépítése miatt. Hozzátette, hogy Magyarország eddig "zúgolódás nélkül" részt vett az Oroszország elleni szankciókban, ugyanakkor Orbán Viktort Putyin "utánzójaként" tartják számon, és mindketten "a demokrácia leépítésén dolgoznak", csak éppen ezt másként nevezik, 'irányított', illetve 'illiberális' demokráciának.
    A baloldali francia Libération megjegyzi, hogy az autoriter vezetők közti szolidaritás kötelez. Orbán Viktor "a szabadságvágyó fiatalság szimbólumát és egy generáció reményét jelentő, a nacionalistákat bíráló progresszív fiatalból negyedévszázad alatt Vlagyimir Putyint, az egykori KGB-ügynököt csodáló tekintélyelvű vezetővé" vált. Orbán a cikk szerint húsz éven át ostorozta a szocialistákat azért, hogy elárulták a nemzeti érdeket, amikor Moszkvával tárgyalóasztalhoz ültek. Manapság viszont, az ukrán válság közepén, példaként tekint Oroszországra, a keleti nyitást hirdeti, s titkosított szerződést ír alá Putyinnal a paksi erőmű bővítéséről. Noha ezt a magyarok hatvan százaléka ellenzi, és 66 százalékuk a megújuló energiákat támogatja, a szerződés pénzügyileg előnyökkel jár a hatalom és az ahhoz közel állók számára - írta Florence La Bruyere, aki szerint Washingtonban attól tartanak, hogy a magyar kormányfő Moszkva trójai falovává válhat.
    A Der Standard osztrák liberális napilap Putyin Orbánnál - kölcsönös imázsápolás című írása szerint Putyin budapesti látogatása csupán néhány óráig tart majd, de ez az orosz elnök számára ritka diplomáciai diadalt jelent vendéglátója, a nemzeti-populista Orbán Viktor jóvoltából.
    A lap budapesti tudósítója Gregor Mayer kiemeli: a Krím megszállása óta orosz elnök most először érkezik egy NATO-tagországba és a maláj utasszállító lelövése óta először egy uniós országba. Orbán a keleti nyitással további mozgásteret akar teremteni magának, s ennek a legfőbb haszonélvezői a szerző szerint az oligarchák és azok a fedőcégek lesznek, amelyek közel állnak az Orbán családhoz és a miniszterelnök bizalmasaihoz.
    A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap keddi számának írása szerint Putyin és Orbán politikai felfogása alig eltérő, minthogy az előbbi az ellenőrzött demokráciát propagálja, az utóbbi pedig az illiberális demokráciát fedezte fel magának.

Jaroslaw Gizinski a Rzeczpospolita című lengyel napilap hétfői számában arról ír, hogy míg a legtöbb európai ország Putyint „majdnem nemkívánatos személynek” tekinti, Budapestre az orosz elnök „ünnepélyesen üdvözölt vendégként” érkezik . A cikkíró úgy véli,  a látogatás fő okaként emlegetett magyar-orosz gázszállítási szerződés „inkább csak ürügy”, a látogatás az Európai Unió – és mindenekelőtt a közép-európai államok – politikai megosztottságáról árulkodik.
    Gizinski megkérdőjelezi, hogy a keleti nyitás csak a Nyugathoz fűződő gazdasági viszony pragmatikus kiegészítése lenne, úgy látja, hogy politikai vetülete is van, s ezt Szijjártó Péter személyesíti meg külpolitikájával – így Gizinski -,  a jelképe pedig a paksi erőmű bővítéséről aláírt „gigantikus szerződés”.
    Budapest az Oroszország-politika „tisztán gazdasági pragmatizmusáról”, a geopolitikai adottságok kényszeréről próbálja meggyőzni európai partnereit, valamint arról is, hogy Magyarország nem akarja „a közös nyugati fronton rést ütni",  „nem Moszkva trójai falova” – a gazdasági érdek elvégre több európai országot fűz Oroszországhoz.
    Orbán Viktor nem ellenezte nyíltan az Oroszország elleni szankciókat, „bár folyton hangsúlyozta, hogy ártanak Magyarországnak”, és  az ukrajnai helyzet értékelését sokáig „úgy kerülte, mint a tüzet”. A kárpátaljai magyar kisebbség védelmét Gizinski „kétségtelenül megalapozottnak” minősíti, de rámutat, a téma Ukrajna szempontjából a lehető legrosszabb pillanatban került elő. A magyar kormányfő pénteki kijevi látogatásának célja - Gizinski szerint - az volt, hogy a kormányt oroszpártisággal vádoló bírálókat lecsillapítsa, a szerző azonban úgy véli, „nem mindenkit sikerül ily könnyen meggyőzni”.
    Rossz nyelvek szerint Putyin budapesti látogatása a legjobb uniós tanítványával, Orbán Viktorral való kapcsolatának elmélyítéséről fog szólni - olvasható a Die Presse osztrák konzervatív napilap hétfőn megjelent írásában. A szerző szerint 2010 óta Orbán Viktor a putyinizmus lelkes követőjének számít. A magyar miniszterelnök Putyinhoz hasonlóan aláássa a demokráciát és a jogállamiságot, részben egypártrendszert vezetett be és saját igényeire formálta a közmédiát - véli a szerző és hozzáteszi: Orbán Viktor kormányzása alatt "maffia-állam" jött létre. Megjegyzi ugyanakkor: Orbán és Putyin szoros kapcsolatának praktikus okai vannak, leginkább Magyarország hatvan százalékos energiafüggősége Oroszországtól.
    Egy barátság vége címmel az Orbán-Simicska konfliktus hátterével foglakozik a Respekt című cseh liberális társadalompolitikai hetilap hétfőn megjelent legújabb száma.
    Martin M. Simecka, a neves hetilap korábbi főszerkesztője, a konfliktust Orbán hatalmi, centralizációs törekvéseivel és Vlagyimir Putyin példájával magyarázza.
    Arra válaszolva, hogy Orbán Viktor miért vágta el Simicska Lajos ("aki ügyességének és jellemtelenségének köszönhetően Orbánt a hatalom csúcsára segítette") cégeit az állami pénzektől, Simecka így vélekedik: "Azért, mert (Orbán) megváltoztatja a rendszert. Néhány éve még arról lehetett beszélni, hogy a magánjellegű érdekcsoportok Orbánnal az élen elfoglalják az államot. Ma Orbán tovább megy: központosítja az államot, államosítja a gazdaságot, hogy egyetlen oligarcha, még a legjobb barátja se érezze, hogy ő talán független. Simicska arra fizetett rá, hogy nem értette meg, milyen nagyon csodálja Orbán Putyint és milyen gyorsan tanul tőle."





Galaxy NETWORK
hirdetés