Belpolitika - Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra

2015.02.20.

Parlamenti vitanap a bevándorlásról.





Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra, az ország nem válhat a megélhetési bevándorlók célországává, ebben a kérdésben nemzeti egyetértésre van szükség - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken az Országgyűlésben.

Kontrát Károly a kormánypártok által kezdeményezett, a Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című vitában azt mondta, az ország nem vállalhat több, a megélhetési bevándorlók jelentette terhet, új szabályokat kell alkotni, amelyek szigorítanak az eljárásokon, lerövidítik az ügymenetet.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra illegálisan belépők száma, de az érkezők jelentős része nem valódi menekült, mert nincs háború hazájukban, nem üldözik őket.
Hozzátette: ezek az emberek nincsenek életveszélyben nemzetiségük, vallásuk vagy a politikai hitvallásuk miatt, biztonságos országból érkeznek, és gazdasági okból indulnak el hazájukból, céljuk a könnyebb megélhetés. A megélhetési bevándorlók így visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel - fogalmazott.
Azt mondta, Magyarország ma még tranzitországnak számít, de ha nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, hamarosan Magyarország is célországgá válhat. Az államtitkár szerint a bevándorlók sok esetben csak a menekültügyi eljárás megindításáig maradnak Magyarországon, "kipihenik magukat, kihasználják a nemzetközi szerződések által nyújtott előnyöket".
Kontrát Károly ismertette: idén 30 436 embert fogott el a rendőrség tiltott határátlépés miatt, közülük 25 468 volt koszovói. A határsértők többsége azonnal kérte menekültként történő elismerését.
Míg 2013-ban az Európai Unióban a menedékkérők száma 30 százalékkal nőtt, Magyarországon a növekedés mértéke 800 százalékos volt - mutatott rá. Hozzátette: 2014-ben a menedékkérők fele koszovói volt (több mint 21 000 ember), 20 százaléka (több mint 8700 ember) afgán.
Kiemelte, hogy az olyan válsággócokból érkezőket, mint Szíria, Afganisztán vagy Szomália, megilleti a védelem. Szíria kapcsán megjegyezte: "ha eredményes lesz a szárazföldi harc az Iszlám Állam ellen, akkor a jelenlegi terroristák lesznek a menekültek".
Kontrát Károly szerint a menedékkérők európai uniós befogadását tekintve Magyarország felzárkózott azon tagállamok sorába, amelyek a lakosságszámához viszonyítva a legtöbb menedékkérőt regisztrálták, megelőzi Németországot, vagy Franciaországot.
Az államtitkár azt mondta, a menedékkérők 40-50 százaléka a Magyarországra érkezést követően a nyilvántartásba vételük után szinte azonnal elhagyja az országot, további 30-40 százaléka pedig 3-10 napon belül távozik. Hangsúlyozta, nem tudják fogva tartani a menedékstátust kérőket az eljárások idejére, a menekültügyi őrizetet pedig csak végső lehetőségként lehet alkalmazni. Megjegyezte, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás is folytat az EU, mert nem csak végső eszközként alkalmazza a menekültügyi őrizetet.
Célként jelölte meg, hogy az Európai Unió ismerje fel a gazdasági migrációban rejlő veszélyt, és tegyen szigorú lépéseket a bevándorlási politika terén, mert a jelenlegi uniós szabályozás gyenge és visszaélésekre ösztönöz. Kontrát Károly szerint a vita nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlókról szól az unióban is.
Magyarországnak azonban nincs ideje kivárni, amíg az unió szigorít a megélhetési bevándorlással kapcsolatos jogszabályokon - jegyezte meg.
Beszámolt arról, hogy a németek és az osztrákok is szigorításokat vezetnek be, aminek következtében attól kell tartani, hogy a visszatoloncolás miatt akár több tízezer megélhetési bevándorlót kell eltartania Magyarországnak.
Ha nem lesznek időben szigorú törvények, Magyarország menekülttáborrá változik - hangoztatta.
A politikus elmondta, míg 2012-ben 1,1 milliárd forintot fordítottak a menekültek ellátására, 2014-ben már 2,6 milliárd forintot; az illegális határátlépők a rendőrség számára csak idén januárban 120 millió forint többletkiadást jelentettek.
Mint mondta, szükség van a magyar közvélemény egységes fellépésére, ezért kezdeményezett a Fidesz-KDNP nemzeti konzultációt, amelynek előkészületei már megkezdődtek.
Értékelése szerint 2015 elejére Magyarország déli, a magyar-szerb határszakasza vált a schengeni térség legveszélyeztetettebb részévé. Kontrát Károly azt mondta, a menedékkérők számának drasztikus emelkedése több tényezőre vezethető vissza: elsődlegesen említhető a koszovói gazdasági menekültek áramlása, valamint a szíriai, iraki és afganisztáni biztonsági helyzet további romlása.

Az Együtt nem szólal fel a kormány "színjátékában"

Az Együtt képviselői nem szólalnak fel a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról szóló vitanapon, mert nem asszisztálnak a kormány "színjátékához" - mondta Szabó Szabolcs független képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Együtt szerint a bevándorlással foglalkozni kell, mert jelenleg ez Európa egyik legfontosabb problémája. Az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak egy konszenzusos, új politikát kell kidolgozniuk, mert az EU déli határait gyakorlatilag ostromolják a menekültek és a bevándorlók - közölte a politikus.
Kiemelte, hogy a bevándorló és a menekült külön fogalom, amelyeket a kormányzati kommunikáció "tudatosan összekever".
Úgy állítják be "ezeket a szerencsétlen embereket", mintha kihasználnák Magyarországot és a magyar adófizetőkön élősködnének - jelentette ki Szabó Szabolcs.
Az Együtt azt kéri, hogy a kormány fejezze be "ezt az aljas kommunikációs kampányt", és az európai normáknak megfelelően kezelje a problémát - közölte.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai konszenzust rúgja fel, amikor megengedte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy "betegye a lábát az Európai Unióba".
Ezért nem volt meglepő, hogy a kormányfőt csütörtökön "meglehetősen hidegen" fogadták Lengyelországban. Egyértelmű jelzés Orbán Viktornak, hogy a vele korábban nagyon jó viszonyt ápoló Jog és Igazságosság párt is "rácsapta az ajtót, és (...) nem volt vele hajlandó szóba állni" - mondta Szabó Szabolcs, aki szerint egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor teljes mértékben elszigetelődött Európában.

Kósa: a mostani szabályok szerint nem lehet mit kezdeni az illegális határátlépőkke

A Fidesz szerint a jelenlegi, az idegenrendészeti őrizet alkalmazását nagyrészt kizáró szabályok szerint Magyarország nem tud mit kezdeni az illegális határátlépőkkel.

Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke a témában rendezett parlamenti vitanap alatt tartott pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Uniónál kezdeményezni kell, hogy változtasson a bevándorlókkal kapcsolatos politikán.
Magyarország nem tudja felvállalni, sem finanszírozni a jelenlegi tranzitország szerepét - hangsúlyozta.
Hozzátette: a tendencia azt vetíti előre, hogy a probléma csak súlyosbodni fog, idén már akár a százezret is meghaladhatja a menekültek száma. Emlékeztetett: míg 2012-ig számuk nem volt több háromezernél, 2013-ban már 18 ezren, tavaly 42 ezren, idén pedig február 20-ig 26 ezren lépték át illegálisan a határt.
Hozzátette: tavaly alig több mint ötszáz menekültkérelem bizonyult megalapozottnak, a többség nem vált jogosulttá a státuszra. Ismertetése szerint ugyanakkor az eljárások többsége azért nem folytatható le, mert az érintettek elhagyják az országot. Ők azonban az európai szabályozás miatt előbb-utóbb visszakerülnek Magyarországra, az egyéb uniós országból visszaküldöttek száma így az elmúlt évek adatai alapján akár a százezret is elérheti - hívta fel a figyelmet.
Bírálta az Európai Uniót, amely 2012 tavaszán kifogásolta a Magyarország által alkalmazott menekültügyi őrizet intézményét, mint mondta, emiatt az itt nyilvántartásba vetteknek még kíséretet sem biztosíthatnak a magyar hatóságok.
Ismertetése szerint az eljárás egy jóval szűkebb hatáskörben alkalmazható - a nyilvánvalóan bűncselekményre készülőkre -, így az illegális határátlépőknek kevesebb mint 10 százalékát érinti, de az unió még ezt a számot is magasnak tartja.
A vitanapon elhangzott ellenzéki bírálatokról szólva kijelentette: szándékos zűrzavarkeltés folyik a kérdésben, az illegális határátlépők kérdését ugyanis egyesek a terrorizmussal keverték össze, míg mások az ide érkező uniós polgárokkal - akik Kósa Lajos szavai szerint ugyanolyan jogi státuszt élveznek, mint a magyar állampolgárok -, vagy azokkal a magyarokkal, akik az Európai Unió területén vállalnak munkát.

A Jobbik a csomagjának megvalósítását sürget

A Jobbik azt szorgalmazza, hogy a kormány valósítsa meg a párt illegális bevándorlással kapcsolatos javaslatait.

Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese pénteki sajtótájékoztatóján bírálta, hogy a szigorításra vonatkozó bejelentés óta - számításai szerint - több mint 15 ezer illegális határsértő lépett be Magyarországra. Kijelentette: a lakosság szubjektív biztonságának szavatolása érdekében haladéktalanul meg kell oldani a határőrizetet.
Az ellenzéki politikus a hatósági eljárások felgyorsítását, a menekülttáborok zárttá tételét és a határőrség visszaállítását sürgette.
Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője - aki sérelmezte, hogy a parlamenti vitanapon adminisztratív hiba miatt nem szólalhatott fel - személyes tapasztalatait sorolta Ásotthalomról és környékéről. Mint mondta, a déli határvidéken élők életét megváltoztatta a bevándorlás, nem érzik biztonságban magukat, a tanyavilágban élőket éjjel zaklatják, az illegálisan érkezők tüzet raknak bútorokból és kerítésekből, maguk után hagyják levetett vizes ruháikat és szemetüket. Úgy fogalmazott: budapesti közéleti személyiségek könnyen mondják, hogy humánusnak kell lenni, de amikor napi több száz, ezer ember érkezik, akkor nem tudnak azok lenni legjobb akaratuk ellenére sem.
Megjegyezte azt is, hogy a hivatalos határtól 50 méterre, látótávolságon belül jönnek át az illegális tömegek, s ez a terrorizmus miatt is kockázatos dolog.
Az EP-képviselő szerint ha Németország, Ausztria be tud fogadni 30-40 ezer koszovóit, mert például nincs elég munkavállaló, akkor azt legálisan, kulturált körülmények között kell megtennie.
Morvai Krisztina jelezte: azt szeretnék, ha az európai döntéshozók segítenék, hogy az érintettek otthon tudjanak maradni, mert a Koszovó függetlenségéért sokat tett uniónak felelőssége van a helyzet rendezésében.





Galaxy NETWORK
hirdetés