Belpolitika - Súlyosan aggályos az emberi jogok helyzete

2015.02.19.

Jelentést adott ki a HRW Magyarországról.





Jelentést adott ki a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet Magyarországról, amelyben súlyosan aggályosnak nevezte az emberi jogok helyzetét, egyben felszólította fel az Európai Uniót, hogy cselekedjen az ügyben.

A szerdán nyilvánosságra hozott jelentésről kiadott angol nyelvű összefoglalóban az olvasható, hogy a szervezet szerint "Brüsszel gyakorlatilag nem tett semmit a kifogásolt jogszabályok és intézkedések ügyében, amióta az Európai Bizottság 2014 márciusában a jogállamiságnak az uniós tagállamokon belüli erősebb védelmét célzó intézkedést hozott".
A budapesti keltezésű jelentés számos területen aggályosnak nevezi az emberi jogok magyarországi helyzetét, amelyet a kormány által kezdeményezett jogszabályoknak tulajdonít. "A magyar kormány egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták" - olvasható az összefoglalóban.
Lydia Gall, a HRW Balkánnal és Kelet-Európával foglalkozó kutatója szerint Magyarország "ékes példája" annak, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell fellépését a jogok védelmében a határain belül. "Az EU-nak ki kell állnia saját értékei mellett, és meg kell védenie Magyarország polgárainak jogait, beleértve azt is, hogy eljárást indít a jogállamiság védelmére és az Európai Tanács elé viszi Magyarország ügyét".
A Human Rights Watch szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel. A HRW sürgette egyebek mellett a civil szervezetek elleni hadjárat beszüntetését, az alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítását, a bírói függetlenség biztosítását, a médiahatóság tagjainak megválasztásakor a többpárti jelölési rendszer megteremtését, a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tévő alkotmánymódosítás visszavonását, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyházak egyenlőségére vonatkozó ítéletének alkalmazását, a választásokon való általános részvétel lehetőségének biztosítását a fogyatékossággal élőknél is, a roma kisebbség jogainak védelmét szolgáló konkrét cselekvést, a romaellenes és az antiszemita megnyilvánulások legfelső kormányzati szinten történő nyilvános elítélését, valamint a családon belüli erőszak áldozatai védelmének garantálását.
A szervezet közlemény végül megállapította, hogy az EU egyetlen államában sem tökéletes az emberi jogok helyzete, "de ha a magyar kormányról van szó - amely eltökéltnek tűnik az emberi jogok védelmének szándékos aláásásában -, Brüsszel számára létfontosságú, hogy cselekedjen".

A kormány saját állampolgáraitól is megtagadja az európai jogokat és értékeket

A Demokratikus Koalíció szerint mind politikailag, mind történelmileg elfogadhatatlan, hogy az orbáni hatalom saját állampolgáraitól is megtagadja az európai jogokat és értékeket - írja a párt emberi jogi munkacsoportjának vezetője az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Buzás Anna a Human Rights Watch nemzetközi jogvédőcsoport szerdai jelentésre hivatkozik.

A politikus azt írja, a jelentés is kiemeli, az Orbán-kormány szándékosan szakította szét a rendszerváltás óta fennálló demokratikus Magyarország jogállami kereteit. Úgy fogalmaz: a Fidesz egyre önkényesebb hatalomgyakorlásának kezdetben csak a hajléktalanok, a fogyatékkal élők vagy a bizonyos vallási felekezethez tartozók voltak az áldozatai. Mára odáig jutottunk, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szinte hetente mondja ki valamelyik kormánydöntésről, hogy az sérti a magyar állampolgárok magántulajdonhoz való jogát: ilyen volt a megélhetését vesztett trafikos vagy a támogatás nélkül maradt rokkantnyugdíjas esete is - jelenti ki.

Buzás Anna hangsúlyozza, a DK elfogadhatatlannak tartja az Orbán-kormány "korrupt és autoriter uralkodását". Hozzáteszi: 2016-ban, egy előrehozott választáson kell leváltani a kabinetet.ügyben.

Magyarország kész az értelmes párbeszédre, de az alaptalan vádaskodást visszautasítja

Magyarország kormánya értetlenül áll a Human Rights Watch (HRW) 2015. február 18-án közzétett jelentésében megfogalmazott vádaskodások előtt - reagált a jogvédő szervezet Magyarországról készített jelentésére csütörtökön az Igazságügyi Minisztérium, hangsúlyozva: "hazánk kész bármely nemzetközi partnerrel az értelmes párbeszédre, de az alá nem támasztott megállapítások ítéletként történő beállítását határozottan visszautasítja".    

A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézi, hogy az alaptörvény rögzíti: "Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége". Az állam e kötelezettségének teljesítése érdekében nyitott a párbeszédre - írták, hozzátéve: ez így volt a korábbiakban is, a HRW által most megfogalmazott vélemény azonban már lezárt ügyeket kíván újranyitni. "A jogállamiság követelményeinek megfelelően rendezett ügyekre a jogállami mechanizmust szorgalmazni önellentmondás, és az európai eszmének sem használ. Egy magára valamit is adó nemzetközi emberi jogi szervezet nemtelen vádaskodása és lejárató szándékú közleménye visszatetszést kelt, és csak a szélsőséges eszmék és szervezetek malmára hajtja a vizet" - olvasható a kommünikében. Közölték: ha bárki vagy bármely szervezet őszintén aggódik az emberi jogok helyzetéért, azt olyan területen tegye, ahol valóban veszélyben vannak az emberi jogok. Magyarország komoly aggodalommal tekint a közel-keleti keresztények romló helyzetére, és fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek is határozottan lépjenek fel az üldöztetettek érdekében - zárul a kormányzati reagálás.





Galaxy NETWORK
hirdetés