Belpolitika - Parlamenti krónika

2015.02.16.

A parlamenti pártok együttműködését kérte a nemzeti külpolitikai célok elérésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a parlamentben, a tavaszi ülésszak nyitónapján. Napirend előtt szó volt még az Európában történt terrorcselekményekről is.





A parlamenti pártok együttműködését kérte a nemzeti külpolitikai célok elérésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a parlamentben, a tavaszi ülésszak nyitónapján. Napirend előtt szó volt még az Európában történt terrorcselekményekről is. A képviselők az ülés elején megemlékeztek a január 8-án elhunyt Lasztovicza Jenőről, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről.
    
    Szijjártó együttműködést kért a nemzeti külpolitikai célokhoz

    Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában a nemzeti külpolitika legfontosabb céljai között említette a stratégiai szövetség megerősítését Németországgal, az Egyesült Államokkal való szövetségesi együttműködés további javítását, valamint azt is, hogy béke legyen Ukrajnában.
    Emellett "pragmatikus, partnerségen, egymás és a nemzetközi jog iránti tisztelet talaján álló együttműködésre törekszünk Oroszországgal annak érdekében, hogy meg tudjuk kötni (...) a Magyarország számára oly fontos gazdasági és energiabiztonsági megállapodásokat" - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy e megállapodások megkötése felé vezető úton Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatása "fontos mérföldkő lehet".
    Beszélt arról is, hogy a világban olyan geopolitikai változások zajlanak, amelyek soha nem látott és kevesek által várt helyzeteket idéznek elő, Magyarországnak súlyos és komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és a gyors reagálás fontos versenyelőnyt jelent.
    Szijjártó Péter a külpolitikai célokat részletezve elmondta, az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok esetében az a céljuk, hogy a politikai együttműködést - a közelmúltban nyitott kérdések dacára - visszaemeljék a gazdasági, védelmi együttműködés szintjére.
    A miniszter indokoltnak nevezte annak átgondolását, hogy esetleg Magyarország növelje hozzájárulását a kurdisztáni katonai stabilitás érdekében.
        
    LMP: nyilvánvalóvá kell tenni, mit gondol Magyarország az orosz területi agresszióról
    
    Schiffer András (LMP) reagálásában elmondta: az országnak valóban érdeke, hogy béke legyen Ukrajnában, de azt is nyilvánvalóvá kell tenni, mit gondol az orosz területi agresszióról. Értékelése szerint a kormány egy évvel ezelőtt olyan külpolitikai stratégiát hirdetett meg, amely a külpolitikát összetéveszti a kalmárkodással.
    Magyarország első számú stratégia szövetségeseként Kelet- és Dél-Európát jelölte meg.
    
    MSZP: a kormány a külpolitikát saját belpolitika céljaira használja fel
    
    Tóth Bertalan (MSZP) a külpolitikai akciótervet hiányolva azt mondta, egyetértenek azzal, amit a miniszter Németországgal, az Egyesült Államokkal és Ukrajnával kapcsolatban megfogalmazott, ugyanakkor a külpolitikai akcióterv hiánya arra utal, hogy a kormány a külpolitikát saját belpolitika céljaira használja fel a kormány. Ehhez az MSZP nem fog asszisztálni - közölte.

    A KDNP támogatja a kormány külpolitikáját
    
    Vejkey Imre (KDNP) közölte, pártja egyetért a kormány külpolitikai céljaival.
    
    Jobbik: ellentétes célok a külpolitikában
    
    Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint két egymással ellentétes cél az Egyesült Államokkal fenntartott partnerségi viszony és az ukrajnai béke.
     Szerinte az, ami Ukrajnában zajlik, az amerikai geostratégiai céloknak megfelelően alakul, a konfliktust az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki. Hangsúlyozta, békének kell lennie Ukrajnában, de magyar embereket nem sorozhatnak be, és végre beszélni kellene az autonómia kérdéséről is.
    
    Fidesz: a tapasztalatokra alapuló külpolitika jól működik
    
    Rogán Antal (Fidesz) azt kérdezte, mi történt volna, ha az elmúlt hónapokban a külpolitikai stratégia alakításakor a baloldali képviselőkre hallgatnak. Néhány hónappal ezelőtt, amikor az amerikai nagykövetség ügyvivője vádakat fogalmazott meg bizonyíték nélkül, akkor "Yes, Sir!" módra fejet hajtottunk volna, és nem úgy viselkedtünk volna, ahogy egy szuverén országhoz illik - fogalmazott. Hozzátette: azóta a vádló távozott, bizonyítékok továbbra sincsenek, de végre talán az amerikai-magyar kapcsolatok új korszakot kezdhetnek el.
    Rogán Antal szerint ha a baloldaliakra hallgattak volna, minden keleti kapcsolatot megszakítottak volna, és most csodálkozva néznének az eurázsiai gazdasági együttműködés megkötésére.
    Hangsúlyozta, az elmúlt hónapokba bebizonyította a magyar kormány, hogy a tapasztalatokra alapuló külpolitika jól működik.

Tóbiás: a kormány válsághelyzetbe sodorta az országot

    Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormány válsághelyzetbe sodorta a családokat, az egész országot, és a nemzetközi térben sem képvisel bölcs politikát, csak "hintáznak, pávatáncot lejtenek". Szerinte az embereknek elegük van a valódi kormányzás helyetti arroganciából, a Fideszen és a kormányon belüli hatalmi belharcokból. A közbeszédet ma már az uralja - folytatta Tóbiás József -, hogy "a miniszterelnököt a legjobb barátja szapulja" és fenyegeti. Összegzésként elfogadhatatlannak nevezte, hogy "mind többeknek jut egyre kevesebb".
    Válaszában L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: nem tud arról, hogy a kormányfőt nyilvánosan, durván megfenyegették volna. "A miniszterelnökről egy üzletember nyilvánosan, megengedhetetlen stílusban nyilatkozott, de ez nem egyenlő a fenyegetéssel" - közölte, kijelentve: "nem háborúzunk senkivel". Hozzátette, ha egy üzletember - akár üzleti okokból - ilyen stílusban beszél a kormányfőről, az a nyilatkozót minősíti.

    MSZP-s kezdeményezésre emlékeztek Schweitzer Józsefre

    Tóbiás József felszólalása végén azt kezdeményezte, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek a néhány napja elhunyt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbira.
    Kövér László házelnök erre reagálva azt mondta: arra kéri a képviselőket, ne "a kezdeményezés ízlésessége oldaláról" közelítsék meg a szerinte politikai okokból tett kezdeményezést, hanem onnan, hogy egy tiszteletreméltó, nagy műveltségű és remek emberről van szó, aki megérdemli a megemlékezést.
    Ezt követően a parlament néma felállással tisztelgett Schweitzer József emléke előtt.
    Kövér László a megemlékezés után megjegyezte: íratlan szabály a Házban, hogy "nem hozzuk a többi képviselőtársunkat és az egész parlamentet olyan kényelmetlen helyzetbe, hogy az önök demonstratív akciójával való egyet nem értés az egyúttal egy tiszteletreméltó ember emlékének meggyalázása legyen".
    Hozzátette: ő már akkor tisztelte Schweitzer Józsefet, amikor Tóbiás József még a nevét sem tudta.
    Schweitzer Józsefet "mindannyian mélyen gyászoljuk" - mondta a házelnök, aki azt kérte az MSZP elnökétől, többé ne hozza ilyen helyzetbe a Házat és a házvezetést, ilyen kezdeményezést a házbizottságban vitassanak meg. Végül azt mondta Tóbiás Józsefnek: amit most tett, a főrabbi emlékével szemben is tiszteletlenséget jelent.
    
    Schiffer: a "bandaháború" igazolja a foglyul ejtett államot

    Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a február 6-án kitört "bandaháború" - Simicska Lajos nagyvállalkozó nyilatkozata Orbán Viktor miniszterelnökről - igazolja az LMP korábbi szavait a foglyul ejtett államról, az oligarchák paradicsomáról, "a Simicska Lajosra szabott törvényekről". A fordulat éve tavaly volt - folytatta Schiffer András -, hiszen 18, Simicska Lajoshoz köthető tisztviselőből 13 már nincs a helyén, ám "már megvannak azok, akik a helyére lépnek: Mészáros, Garancsi, Vajna és a többiek, sógorság, komaság, Duna Aszfalt, Market és a többi cég". "Még véletlenül sincs köztük olyan, aki ne kötődne az önökhöz közel álló különböző oligarchakörökhöz" - fogalmazott az LMP frakcióvezetője, aki szerint "ezen a bandaháborún Magyarország veszíteni fog".
    L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár úgy reagált: Schiffer András képregényeket olvas, és "olyan bandaháborút vizionál, amely nincs".

    Fidesz: a megélhetési bevándorlókat idegenrendészeti őrizetbe kell venni

    Rogán Antal (Fidesz) szerint az egyre fenyegetőbb menekülthelyzetet csak úgy lehet megoldani, ha az ország visszatér a 2012 előtt alkalmazott szabályokhoz vagy azokon még szigorít is, és idegenrendészeti őrizetbe veszi a megélhetési bevándorlókat.
    Ezzel ismét szembekerülünk az unióval - folytatta, kijelentve: ebben a kérdésben a kormány nem tud megállapodásra jutni, ezért kérik nemzeti konzultációra a kabinetet. Szerinte az unió hozzáállása is változni fog, ezt azonban Magyarország nem tudja kivárni - fogalmazott. Emlékeztetett: Magyarországra érkezik a második legtöbb bevándorló az Európai Unióban.
    L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára bírálta az ellenzéket, az "önmagukat szakértőnek kikiáltó értelmiségiek" menekültügyben megfogalmazott kifogásait és kijelentette: két év alatt húszszorosára emelkedett a bevándorlók száma, ugyanakkor a Koszovóból érkezőké mintegy százszorosára nőtt.
    "Nem a kormány ármánykodása, hogy másfél hónap alatt 25 ezren lépték át idén a határokat" - fogalmazott. Közölte: a kabinet a nemzeti konzultáció segítségével kívánja meghatározni azokat a lépéseket, amelyekkel a társadalom többsége egyetért.

Kormánypárti szavazatokkal elfogadta az Országgyűlés az új munkarendről szóló házelnöki javaslatot. Az előterjesztést - amelynek értelmében az Országgyűlés két hétre fogadná el napirendjét és amelyet az ellenzék élénken bírált - 117 igen és 50 nem szavazattal hagyták jóvá. Szintén elfogadták az azonnali kérdések és kérdések tárgyalását érintő házszabálytól való eltérésre vonatkozó előterjesztést, emellett az eheti ülés napirendjét is, majd a képviselők áttértek az interpellációkra.  
    
    Interpellációk

    MSZP: ki a felelős az Ökotárs "lerohanásáért"?

    Harangozó Tamás (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság szerint is törvénysértő volt az Ökotárs Alapítvány rendőrség általi "lerohanása" tavaly ősszel, a házkutatás és az iratok lefoglalása. Feltette a kérdést: direkt politikai megrendelést teljesített a rendőrség, vagy egyes rendőri vezetők megfelelési kényszerének következménye volt az intézkedés?
    Arra is választ várt: lesznek- e következményei a hatalommal való visszaélésnek? A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése is törvénytelen? - sorolta kérdéseit.
    Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára szerint a rendőrség 2006 októberében volt a kormány kezében a civilek megfélemlítésének eszköze. Utalt arra: egy szabályszerűen meghozott nyomozóhatósági döntést egy későbbi bírósági határozat tükrében nem lehet felelősségi kérdésként értelmezni.      
    Hangsúlyozta azt is: a bíróság nem az egész ügy megalapozottságával kapcsolatban hozott döntést. Mivel egyéb vizsgálatok is voltak az ügyben, nem látják indokoltnak a felelősség kérdésének további kutatását - folytatta, hozzátéve: az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi, ezért az iratok sorsáról is ők nyilatkozhatnak.
    A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 96 igen vokssal, 46 nem szavazat mellett megszavazta azt.

   Az LMP a paksi bővítéssel kapcsolatban várt válaszokat

    Szél Bernadett (LMP) Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi, budapesti látogatásával kapcsolatban a paksi bővítésről tett fel kérdéseket. Arra várt választ: milyen szerepe lesz a Siemensnek a beruházásban? Fizetett-e már az ország bármekkora összeget a bővítéssel kapcsolatban?
    A politikus - aki szerint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos adók kivetése csak egy piactisztítás az atomenergia előtt - arra is rákérdezett: a paksi bővítéssel és a MET Csoporttal Simicska Lajost próbálják pótolni?
    Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kapacitásbővítés legfontosabb pontjának nevezte, hogy az erőmű magyar állami tulajdonban marad.
    Hozzátéve: a jelenlegi erőművi kapacitás mintegy hétharmadát belátható időn belül elveszíti az ország, a kapacitás fenntartásával azonban a szükséges árammennyiség mintegy 40-50 százalékát tudja majd előállítani. Az uniós pályázati pénzek is támogatják az ilyen beruházásokat - tette hozzá, értetlenül állva az orosz technológiával szembeni tiltakozással szemben is.
    A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg, 104 igen szavazattal, 22 ellenében, 13 tartózkodással.

MSZP a gyermektámogatásokról

    Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) interpellációja elején arra emlékeztetett, hogy Simicska Lajos vállalkozó azt mondta, sok mindent tud Orbán Viktorról. Az ellenzéki képviselő megkérdezte, mit tudhat a vállalkozó a miniszterelnökről vagy a miniszterelnök a vállalkozóról. "Talán az egykori szobatársból egykor cellatárs is lehet" - folytatta felvetését.
    Később arról beszélt, hogy ősztől hároméves kortól kötelező óvodába járni. Szavai szerint ezt már tavaly is tervezte a kormány, de elhalasztották, mert kiderült, hogy nincs elég férőhely. Hangsúlyozta, hogy most a jegyző döntheti el, kinek kötelező az óvodába járás és aki nem kap felmentést, attól a családi pótlékot is elvehetik. Azzal folytatta, hogy a kormány egyre kevesebbet költ a családi pótlékra, idén már negyven milliárddal kevesebbet, mint öt éve. Ezalatt hatszázmillió forintot spórolnak meg azzal, hogy megszűntetik az óvodáztatási támogatást - mondta.
    "Az én szövetkezésem Orbánnal abból indult ki, hogy le akartuk bontani a diktatúrát és a posztkommunista rendszert. Kiderült, hogy ez nem egy egyszerű dolog, ezen melózni kell. De az kurvára nem volt benne ebben a szövetkezésben, hogy felépítünk helyette egy másik diktatúrát" -  idézte végül Simicska Lajost.
    A válaszadó Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az ország jelenlegi teherbíró képességéhez képest a parlamenti többség mindent megtett, hogy a költségvetésben rendelkezésre álljanak az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a szociális ellátásokhoz szükséges források.
    Azt is megjegyezte, hogy a képviselő "elég furcsa" kifejezéseket használt a kormánnyal és a miniszterelnökkel kapcsolatban. A miniszterelnök meg tudja védeni magát - folytatta, hozzátéve: ha a politikus nem akarja megadni Magyarország miniszterelnökének vagy Orbán Viktor személyének a tiszteletet, akkor legalább azoknak a választóknak adják meg, akik a fideszes képviselőkre és a kormányfőre szavaztak.
    Csodálkozásának adott hangot, hogy a képviselő Simicska Lajos szavaival próbálja "revolverezni" a kormányt vagy a miniszterelnököt. "Nem tudom, hogy ez Önre nagyobb szégyen vagy Simicska Lajosra nagyobb szégyen" - fogalmazott. Az MSZP politikai tartásáról, a "politikai gerincről" sokat elmond, hogy az előző ciklusban Simicska Lajost támadták, most pedig vele próbálják a kormány revolverezni - közölte. Ha Simicska Lajosról tudni akar, akkor vegye fel a kapcsolatot Puch Lászlóval, az "MSZP tartópillérével" - ajánlotta.
    Végül kijelentette, a kormány viszont egy tipikusan baloldali programot megvalósítva vezeti be, hogy 2015-től minden három éves gyermek számára kötelező az óvodába járás.
    Bangóné Borbély Ildikó a választ nem fogadta el, ezt a Ház tette meg 101 igennel 23 nem és 15 tartózkodás ellenében.

MSZP: miről tárgyal a kormányfő az orosz elnökkel?
    
    Az MSZP-s Tóth Bertalan azt kérdezte, hogy miről tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Felvetette, hogy a gázszállítási szerződés két cég között köttetik, így nem az ő feladatuk megállapodni. Azt is kérdezte, hogy a magyar kormányfő miért "aggódik" az át nem vett gázmennyiség sorsa miatt. A szocialista politikus emellett azt sürgette, hogy érvényesítsék a hazai fogyasztói árakban a kőolaj világpiaci árának csökkenését.
    Aradszki András , a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára válaszában kifejtette: Magyarországon a rezsicsökkentés előtt Európa legmagasabb díját fizették az emberek, ez mára a második legalacsonyabb érték. Kitért arra, hogy a kőolaj a végfogyasztói árak mindössze 10 százalékát befolyásolják. Jelezte azt is, hogy a 2015 végéig hatályos gázszállítási szerződésben nincsenek kockázatok, az át nem vett mennyiséget később is le lehet hívni.
    
    Az LMP a banki tulajdonszerzést firtatta
    
    Schmuck Erzsébet (LMP) azt kifogásolta, hogy az állam bankokat, banki résztulajdont vásárol, amelyeket később feltételezése szerint Fidesz-közeli pénzembereknek ad át. Kijelentette: valódi segítséget kell adni a devizahiteleseknek. Azt kérdezte: a kormány hogyan ígérhette a banki profitok "sértetlenségét".
    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában kifejtette: a devizahitelesek ügyét rendezték egyebek mellett az árfolyamgáttal, a végtörlesztéssel, s most a forintosítással megszűnik az árfolyam-ingadozás is. Az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött megállapodásról szólva elmondta: beruházásokra van szükség, amelyek munkahelyeket teremtenek, lehetőséget adnak az alacsonyabb jövedelműeknek, s a bankadó mértéke azzal együtt is a legmagasabb marad Európában, hogy csökken a mértéke.
    
    Az MSZP földpályázatokat érintő Kehi-vizsgálatról kérdezett
    
    A szocialista Harangozó Gábor arról beszélt, hogy január 31-én kellett volna lezárulnia a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatait érintő Kormányzati Ellenőrzési Hivatali (Kehi) vizsgálatnak, azonban nem tudni az eredményről. Értékelése szerint egyes pályázó "oligarchák maffiaszerű módszerekkel vitték el a földeket", s nem tudni, hogy a végén kié lesz a terület.
    Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy december 4-én több képviselő is betekintett a vizsgálati dokumentumokba, január végén a vizsgálat véget ért, azonban további észrevételeket várnak. Ha ilyen nem érkezik, akkor érvényes az eredmény - tette hozzá. A miniszter kiemelte: ha a Kehi szerint voltak szabálytalan szerződések, akkor azokat érvénytelenítik, s ha bűncselekmény is történt, akkor feljelentést tesz.

Az LMP az ORÖ uniós forrásairól kérdezte a kormányt

    Ikotity István LMP-s képviselő az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) uniós forrásainak felhasználásával kapcsolatban érdeklődött. Szavai szerint az ORÖ úgy költötte el a romák munkavállalását segítő források felét, 300 millió forintot, hogy "abból még egyetlen roma honfitársunk sem jutott közelebb a munkába álláshoz". Ehelyett például autóbérlésre, bútorokra költöttek - mondta Ikotity István, feltéve a kérdést: felfüggesztik-e az EU-s pénzek kifizetését az ORÖ-nek az ügy felderítéséig.
    Válaszában Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt javasolta az LMP-s politikusnak, vegye fel a kapcsolatot Farkas Flórián miniszterelnöki biztossal, akitől kérni fogja, bocsássa Ikotity István rendelkezésére a meglévő információit. Ha ezután is fennmaradnak kételyek, a Miniszterelnökség uniós forrásokkal foglalkozó hivatala kész leellenőrizni a pénz útját a program befejezése után - mondta.

    MSZP: tervezik-e a bankadó megszüntetését?

    A kérdésekre áttérve Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok áthárítják majd az emberekre a bankadót, vagyis a kormány az embereket adóztatja és nem a bankokat. Bírálta, hogy magas a készpénzállomány, és feltette a kérdést: tervezik-e az adónem eltörlését?
    Tállai András, a fejlesztési tárca államtitkára szerint a képviselő összekeverte a bankadót és a tranzakciós illetéket. Valóban számos lakossági bankszámla megszűnt - ismerte el -, de még mindig 9,4 millió van belőle. A bankadó megszüntetését nem tervezi a kormány - szögezte le.

   LMP: miért nem biztosítja a kormány a mentés biztonságát?

    Ikotity István (LMP) arra várt választ: miért nem biztosítja a kormány a mentés biztonságát? A képviselő kevesellte a mentők kapacitását, eszközeik állapotát, az autók korát.
    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra emlékeztetett: a szocialisták idejében elmaradt fejlesztéseket kellett pótolni. Ismertette a mentőállomások építésének és a korszerű járművek beszerzésének részleteit.

    Az MSZP a letelepedési kötvényről

    Demeter Márta (MSZP) azt mondta, a kormányzat nem látja szívesen a más országokból elmenekülőket, de Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a letelepedési kötvényekkel a gazdagok előtt szélesre tárja a kapukat.
    Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal, a TEK és a rendőrség vizsgálja, hogy egy idegen állampolgár letelepedése veszélyezteti-e az ország biztonságát. Az eljárás során minden kérelmező nemzet- és közbiztonsági vizsgálatát végrehajtják, enélkül nem lehet kiadni a letelepedési engedélyt - közölte.





Galaxy NETWORK
hirdetés